Először is sziasztok!
Másodszor pedig sajnálatos módon be kell jelentenem a blog, illetve a történet szüneteltetését!
Sajnos elérkezett az a pillanat, amikor már arra sincs lelki erőm, bár főként időm, hogy belemélyedjek a folytatás írásába...
Ugyan tudom, hogy Ti, kedves olvasóim türelmesen vártok, de egyszerűen nem látom értelmét annak, hogy egy hónapot, vagy esetleg többet kelljen várni a folytatásra. Ugyan nem hagyom abba magát a ficit, ha akad időm, akkor folytatom, de részeket csak akkor fogok posztolni, ha legalább tíz fejezet előre kész van. Azért döntöttem ennél most, hiszen a történet elejénél járunk, innen sokkalta könnyebb visszaolvasni, ha elkészül a folytatás.
Nagyon sajnálom, hogy erre kényszerülök, de rettenetes rosszul érint, hogy nem tudom elég hamar hozni a fejezeteket.
Ha azt kellene megmondanom, hogy mikorra is várható a folytatás, akkor azt tudnám mondani, hogy jövőre, és amilyen sebességgel haladok, csak jövő tavasszal. Tudom, hogy ezalatt mindenki elveszti az érdeklődését, elfelejti, hogy egykor én is írtam de talán alkottam eddig olyan maradandót, ami miatt könnyű lesz visszarázódni, ha újra jelentkezem.
Még egyszer sajnálom, de úgy voltam vele, hogy megírom, miért nincs és várhatóan nem s lesz egy darabig folytatás.
Kitartást kívánok, és legyetek türelemmel!
Köszönöm, hogy eddig olvastatok, és remélem, hogy ha visszatérek, akkor is sokan fogják majd olvasni a folytatást!
